A spanyol Király-kupa nyolcaddöntőjében az Elche ellen szerepelt hét közben a Barcelona együttese. A vendégek csekély reményekkel érkeztek a Camp Nouba, és gyakorlatilag azt kapták amire számíthattak. A hazaiak sokgólos lélektanilag is fontos győzelmet arattak ebben a pályán kívüli feszültségekkel teli időszakban.
Ha már a pályán kívül krízis van a Barcelonánál, csak egy dolgot kívánhat a szurkoló: ez ne mentődjön át a játékosokra is, hogy aztán a nehéz helyzetet a pályán is láthassák. Bár az Elche ellen nem nehéz parádézni, azért az jól látszott, hogy Messiék nem nagyon zavartatják magukat az elnökséget masszívan körülvevő vihar miatt.
A Sociedad ellen minden bizonnyal komoly leckét tanulhatott Luis Enrique, ha még a bajnoki tabella alján csücsülő Elche ellen is egy egész kemény kezdőt tolt ki a pályára. A kapuban Ter Stegen kapott szerepet, sok dolga nem volt a németnek. A védősorban a megszokottak mellett (Alves, Piqué, Alba) játéklehetőséget kaphatott Bartra, akinek ugyan sok dolga nem volt, az ellenfél nem gyakran veszélyeztetett, amit kellett azt jól megoldotta. Igazán biztos pont a védelemben a fiatal védő, ha játszik. A középpályán Mascherano játszhatott most kedvenc pozíciójában, a pivotban, szokás szerint remekül. Jó volt látni, ahogyan minden egyes labdáért vetődik, hogy aztán szép kis passzaival pörgethesse a játékot a Kisfőnök. Mellette Rakitic kapott helyet, aki most szürke volt, de így is hozta az elvárhatót. Aki igazán tetszett nekem a középpályán, az Sergi Roberto, nem azért mert olyan tanárian játszott volna, de a tavalyi teljesítményéhez képest nagyot javult a fiatal srác játéka, ha így folytatja, akkor újra komolyabb szerepekhez juthat. A támadásban a csodatrió kapott szerepet, Messi, Suárez és Neymar is betaláltak, utóbbi kétszer. Luis is jól játszott, megszerezte negyedik gólját, végre egy olyan mozdulatsort bemutatva, ami már a régi énjét idézi, azt a könyörtelen és halálosan precíz Suárezt, akit a Liverpoolban láthattunk tavaly. Külön kitérnék még Messire is, aki a híresztelések ellenére nagy kedvvel játszott és a gólja után csókot küldött a Camp Nou közönségének, ami mindenképpen egy jelnek vehetünk; a Bolhának esze ágában sincs elmenni, attól, hogy Mourinhoék képeit nézegeti az Instagramon.
Hárman hátul, a szélső védők fent, szinte a középpályán. Luis Suárez középen - a játékosok átlagpozíciói a meccsen.
Az első harminc percben a gyakran látható unalmas és álmos játékot csodálhattuk, sokaknak biztosan meg is fordult a fejében, hogy inkább aludni kellene a meccsnézés helyett. Szerencsére időben érkezett Neymar tiki taka gólja, ami már-már a régi időket idézte, olyan szép volt és megrajzolt. Ezután Suárez, mint már említettem, a szunnyadó gyilkos ösztön első jeleit villogtatta meg, majd egy kisebb csoda történt, befújtak egy tizenegyest a Barcelonának, ilyet nem gyakran láttunk a szezonban, annak ellenére, hogy szabálytalanság volt bőven ellenünk, a tizenhatoson belül. Messi magabiztosan belőtte, majd jöhetett az a bizonyos puszi. A második félidőben megint a bolha mutogatta magát, varázslatos passzt lőtt Jordi Albának, a teljes Elche védelem csak bámult a Ferrari pedig közben belőtte. Ezzel ő az a játékos, aki az idei szezonban eddig két góllal és két öngóllal büszkélkedhet. Az utolsó találatot Neymar jegyezte, aki egy mutatós távoli lövéssel sokkolt.
Hát nem volt egy körömrágós, háromesélyes csata a tegnapi, az bizonyos. Az Elche nem egy veretes csapat, köze sincs az európai nagyokhoz, azt is tudjuk. De nagyon fontos volt, hogy tegnap a fiúk szórakoztattak. Gyönyörű passzjátékkal uralták a teret és az Elche busza nagyon hamar megadta magát. Kedvvel játszottak, egy ilyen viszontagságos idő ellenére is, ami nagyon lelkesítő tud lenni. Persze, mielőtt még mondanátok, hogy hétvégén Atleti, az lesz az igazi próba... tudom, tudom. De tegnap tényleg látszott az élvezet, a dinamika, ami a Sociedad ellen sehol nem volt. Ha nagyítóval kerestük volna, akkor sem találtuk volna meg és szerintem emiatt is buktuk azt a meccset. Ezen az estén láthattuk, hogy mégis tudnak így is játszani. A krízishelyzetre Manitával válaszoltak, akkor miért nem lehet így mindig? Talán Enrique végre megtalálja kezdőjét, az Elche elleni alkalmas lenne rá. Most az egyik legkeményebb spanyol csapat ellen játszanak a hétvégén, akik minden bizonnyal vért isznak a meccs előtt, a Real skalpját már hét közben begyűjtötték és most várva várják, hogy a Barcáét is megszerezhessék. Lehet, hogy sikerülni fog, de nem lennék culé, ha nem támogatnám a kedvenc csapatomat, ebben a helyzetben is.
FC Barcelona - Elche CF 5:0 | Camp Nou | Copa Del Rey nyolcaddöntő, odavágó | Január 8. 22:00
gsz:. Neymar 35' 59' Suárez 40' Messi 45+1' Alba 56'
