A jobbhátvéd poszt, melyet a fénykorában lévő Dani Alves szelleme kísért - olykor szó szerint, olykor átvitt értelemben - a legnagyobb gond napjaink Barcelonájában. Ember éppen lenne oda, hiszen a saját nevelésű Montoya, az árnyékember Douglas, Adriano, illetve az említett ember is képes ott játszani, de ki az aki minőségben betölthetné a pozíciót, ami egyébként is fajsúlyos a katalánok játékában?
Egyáltalán Barcelonában kell keresni azt az embert, aki megközelíthetné legalább azt a stabil szélsőt, aki mindig képes volt újat húzni, támadásban és védekezésben is jeleskedett, stílusával pedig legtöbbünknek belopta a szívét? A jelöltek a következők:
1, Dani Alves, a jelenkori, kiöregedett verzió: Az elmúlt pár meccsen láthattuk többféle kiadásban. Elevenen élhet emlékünkben az a Dani, aki felelőtlenül adományozta a labdát Juanminak, ezzel hozzájárulva a Málaga elleni fiaskóhoz, de emellett a Rayo elleni meccsen kifejezetten jól játszott. 80 percig. Aztán megmutatta, hogy mi is az indok, amiért olyan sokan mérgesek rá: felelőtlen. És talán ez a tulajdonság megvolt már akkor is, amikor a posztján világelső volt, de manapság már nincs mellette az a munkabírás, gyorsaság, forma, amivel anno ezt leplezhette. Mert míg 2010-ben ha éppen támadónak érezte magát és egy cselsorozat után labdát vesztett, általában vissza is ért, megakadályozva a komolyabb veszélyt, ellentétben napjainkkal. Tudása megkopott, játéka hanyagabb lett, ám ha összekapja magát, még mindig képes magas szinten teljesíteni. Éppen ezért gondolom őt az első számú opciónak a posztra.
2, Martin Montoya, a méltatlanul (?) hanyagolt: A 23 éves játékos saját nevelés, elsődleges posztja a jobb szél, de a bal oldalt is be tudja játszani. A vélemények pedig rendkívül széles skálán mozognak róla. Egyesek szerint nem képviseli a szintet, a másik véglet szerint nagy jövő állhat előtte. Az igazság talán a középúton lapul egyelőre, hiszen az elmúlt években sajnos túl nagy volt nála a meccshiány, így nem tudott kellő ütemben fejlődni, ugyanakkor passzjátéka remek, illetve saját nevelésű mivoltából adódóan nagyon jól érti a Barcelona játékát. Én személy szerint benne látom a hosszú távú megoldást, mert ugyan hatalmas bakikat képes bemutatni, de nem tudhatjuk, hogyha több lehetőséget kapna, akkor hogy élne vele. Legutóbb a Villarreal elleni kupa elődöntőben láthattuk őt akció közben, akkor remekül ellátta feladatait.
3, Adriano, a kényszermegoldás: A karrierjét balszélsőként kezdő Adriano egy igazi mindenes a Barca házának tájékán. Szerepelt ő már a középpályán, balhátvédként, jobbhátvédként és még középhátvédként is és tulajdonképpen megfelelő teljesítményt nyújtott mindenhol. Az idei szezonban körülbelül annyiszor játszhatott a jobb oldalon, mint a balon, olykor Alves cseréjeként. Remekül segíti a támadásokat is, nagyon jól látja el a beugrós szerepkört. Ugyanakkor eredeti posztja mégsem ez, így másodlagos, harmadlagos opcióként tekintek rá.
4, Douglas, a furagyerek: Őszintén szólva a szezon elején a Sao Pauloból igazolt játékost még mindig nem tudtam hova tenni. Miért volt szükség egy srácra, aki a brazil bajnokságban is szürke, Spanyolországban pedig még a másodosztályú csapatok elleni kupameccseken sem nagyon találja a helyét? A kérdés természetesen költői, brazil bekk Zubizarreta (utolsó) pánikigazolása volt, a szurkolók jobbhátvédet akartak látni, ő meg előrukkolt egy ilyen verzióval. Keirrison-szerű jövőt jósolok neki, ő nálam az a verzió, akit ha meglátnék egy BL-meccs kezdőcsapatában, felsikítanék.
5, Valaki más?: Annak ellenére, hogy 2016 teléig nem igazolhat a Barcelona, rendesen pörögnek a pletykák esetleges érkezőkről. A legnépszerűbb választás a Porto játékosa, Danilo. A fiatal jobbhátvéd emlékeztet a fiatal Dani Alvesre, nemcsak mert brazil, hanem a játék stílusa, a támadó szellemisége miatt is. Nagy tehetségnek mondják, a portugál ligában megy is neki, de ki tudja spanyolban hogy produkálna. Mert ha Montoya szintjét hozná, éppen felesleges zirka 30 milliót költeni rá. Felmerült még az ex-Barcás Hector Bellerín neve is, akit fiatal korában "rabolt el" Arsene Wenger a Barcából fiatalon, az Arsenalnál pedig egyre inkább belejön a játékba. Egyéb nevek: Ricardo Rodriguez, Fabinho.
