A Barcelona egy igazán sikeres perióduson megy át éppen, ami sokak számára hatalmas megkönnyebbülést jelenthet, tekintve, hogy pár hónappal ezelőtt még a totális krízis küszöbén állt a klub. 

A lehangoló anoetai vereség szele úgy tűnik elősöpört néhány fontos kirakódarabot, Luis Enrique kezei által pedig összeállni látszik a kép. Pedig januárban még teljesen máshogy álltak a dolgok, Lionel Messi, a csapat üdvöskéje látszólag összetűzésbe keveredett az edzővel, Bartomeu kirúgta a hevesen kritizált Zubizarretát és egy évvel előrehozott elnökválasztást jelentett be. 

Röviden tehát úgy látszott, egy újabb kupamentes, árnyékban töltött szezon vár a katalán csapatra. Viszont ahogyan az gyakran megesik a futballban, egy hosszabb sikeres széria után helyreállt a világ rendje, s lecsendesedtek a kedélyek. 

A sok kritika ellenére most mégis jár a dicséret Luis Enriquének, akinek a keze alatt összeállt egy harmonikus és egységes csapat, nagyban köszönhetően annak is, hogy az asztúriai menedzser sikeresen igazította szemléletét a keretben lévő világklasszisok igényeihez. 

Messi már korántsem az a sétálgatós, kedvetlen játékos akit a tavalyi szezon végét láthattunk, sem a dacos sztár, aki vitába kezdene Enriquével. Egy igazi vezérként született újjá, folyamatosan bemutatva, hogy újra olyan formában képes játszani, mint a legjobb időkben. Mindezt jobbszélsőként. A jókora teljesítmény javulás Gerard Piquétől, Ivan Rakitictól, Jordi Albától vagy Luis Suáreztől sem a véletlen műve. A szemmel látható fejlődés mindenképp Luis Enrique folytonos bizalma és törődése által következett be. 

Miután sokan végre tovább tudtak lépni a már-már legendás Pep Guardiola sikeréráján, amellett sem lehet észrevétlenül elmenni, hogy az azért új edző is rendelkezik konkrét és hatásos tervekkel. 

A jelenlegi Barcelona egy sokkal összetettebb csapat, mint a korábbi években, az ellenfeleiknek pedig sokkal nehezebb dolguk van ellenük. Leváltva a kiszámítható stílust, a fegyvertárban már megtalálható többféle eszköz, amivel a Barca felveheti a harcot másokkal. A játék dinamikusabb és hatásosabb, a formában lévő Messi, Suárez, Neymar hármas által nyújtott lehetőségek hatására a rohamok kivédekezése pedig már nagyon nehéz küldetés a védelmek számára. 

A vég nélküli passzkombinációk sora már koránt sem olyan fontos a csapatnak, még a La Masia nevelésű Xavi, Iniesta és Busquets középpályás hármas is kénytelen volt adaptálódni egy újfajta játékstílushoz. A fizikálisabb játékstílus is megjelenik Rakitic vagy Rafinha által, ez pedig akár egy hiányzó láncszem is lehet a már kiismert módszerekben. A Barcelona sokkal könnyedebben veheti fel a kesztyűt felállt védekezéssel, vagy olyan csapatokkal szemben, mint az Atletico Madrid, akik gyakran építenek a test-test elleni párharcokra játékukban. 

Hol van már az a lyukacsos védelem, ami az átlagnál sokkal több gólt kapott be, ezzel eltaszítva a Barcát a kupagyőzelemtől? A másodvirágzását élő Gerard Piqué, a játékot mesterien olvasó Mascherano, a tapasztalt Mathieu és a bizonyítási vágytól fűtött Bartra által alkotott kombináció remek munkát végeznek, hosszú évekig kellene visszamenni, hogy ilyen kevés bekapott gólt kapó Barcát lássunk. 

Érheti kritika az edzőt, de vitán felül áll, hogy ráérzett a dolgok menetére és ha minden jól megy kupákkal fejezi be a szezont. A legnagyobb balgaság amit tehetnénk azonban a triplázásról álmodozni a szezon ilyen korai pontján, ugyanis hosszú még az út, tartogathat komoly döccenőket. Ha a földön tudunk maradni és továbbra is eléggé kicsiny elvárásokkal ülhetünk le a meccs elé nap mint nap, ki tudja... Tán még valami igazán jót is láthatunk.