A Bajnokok ligája hatodik játéknapján, a csoportkörben a Barcelona rangadót játszott a PSG ellen. Az izgalmas mérkőzés a Blaugrana számára jó eredménnyel zárult, s csoport elsőséget hozott. Remek győzelem volt, a játékosok rendkívüli egyéni alakításai mellett Lucho taktikája is tarolt.
Elérkezett hát ez az értékelő is (bár megkésve, amiért elnézést kérek), a BL-csoportkör utolsó fordulójáé, az utolsó nagy erőmérő összecsapásé. A csapat megmutatta hogy milyen irányba fejlődik az új edző, Luis Enrique keze alatt, innentől már nem babra megy a játék, a szezon most pörög fel igazán.
De visszatérve a párizsiak elleni mérkőzéshez; mint már írtam, ez egy teljes győzelem volt, egy nehéz ellenfél ellen úgy hiszem Ter Stegentől Suárezig, mindenki nagyon jó munkát végzett, beleértve az edzői munkát is. Fontos megemlíteni, hogy olyan formációban lépett pályára a Barcelona, amire senki nem számított. A cikk születésének pillanatában sem tudom pontosan megnevezni (a 3-4-3 és a 3-2-4-1 között vacilálok). Ami biztos, hogy a védelemben Bartra, Piqué és Mathieu kapott szerepet, valamint Mascherano félig, de ő többször a középpályán is feltűnt, mellette Busquets, tehát a doble pivot adott. A széleken Pedro és Neymar futkározott, gyakran visszazártak védekezni, elől pedig Messi és Suárez kapott szerepet.
Ibrahimovic sújtott le először, a védelem pillanatnyi káoszát ragadta meg a svéd, őrizetlenül kapott labdát, melyet pontosan lőtt egykori csapatának kapujába. Ezt követően megtörtént az, ami már hétvégén is megtörtént, ami olyan fontos, hogy megtörténjen: felállt a Barca, megrázta magát és ment a gólért. Ahogyan a katalán derbin, most is megfordította az eredményt a katalán óriás, megmutatva ezzel újfent küzdőszellemét, ugyanazt a spirituszt, amit a Valencia ellen mutatott, azt az attitűdöt amire nagyobb szükség van, mint sokan azt képzelnék. Mascherano átadását Suárez okosan pattintotta tovább Messinek, aki egyenlített. Ezt Neymar briliáns csavarása követte. Szépen lassan eluralkodott a Barcelona ellenfelén, sokszor az a középpályát sem tudta áttörni. A kegyelemdöfést Luis Suárez vitte be, kinek úgy kellett ez a gól, mint egy falat kenyér, látszott mindez a gólörömén, első gólját a Camp Nou szentélyben hogyan máshogyan ünnepelte volna, mint becsúszva a szurkolók elé, ezzel a stadionban lévő utolsó szurkert is a talpára állítva.
A meccs után sokszor olvastam, hogy ez a meccs az MSN által lett megnyerve. Ez az állítás helytelen. A legfontosabb szerepe a diadalban Luis Enriquének volt, aki egy olyan taktikával küldte fel a csapatot, ami 90 rendkívül kényelmetlen percet okozott a PSG-nek, kiszámíthatatlanok voltak és halálosak. Természetesen jó erőfitogtatás volt Messi - Neymar - Suárez trió góljaival való győzelem, a dél-amerikai hármas tényleg nagyot játszott. Velük egy olyan trióval büszkélkedhet a csapat, melyre régen volt példa, reméljük a jövő nagy dolgokat tartogat számukra.
A csapat megmutatta, hogy hol a helye Európában, hogy a nehéz évek nem koptatták meg nívóját, még mindig van félnivalója annak a klubnak, aki az útját keresztezi. Az út azonban még hosszú, az igazi próbatétel most következik, de hiszem, hogy egy ilyen csapattal és edzővel a fejlődés jó irányba megy.
